Űr kvízkérdések

Elliptikus galaxisok

A galaxisokat elliptikusra, spirálisra vagy szabálytalanra osztályozzák. Legalább kétbillió galaxis van az univerzumban. Minden galaxis a gravitáció által összetartva csillagokból, porból, csillagközi gázból és sötét anyagból áll. Méretük néhány milliárd csillagtól százbillió csillagig terjed. A legidősebb és legtávolabbi megfigyelt galaxis valójában 32 milliárd fényévre van a Földtől, és a Nagy Medve csillagképben található.

A Bumeráng-köd

A Bumeráng-köd egy Kelvin fokos, ami -458 Fahrenheit fok vagy -272,15 Celsius fok. A Kentaur csillagképben található, és hidegebb, mint a mély űr háttérhőmérséklete.

Kép a Wikipédia Bumeráng-köd oldaláról

A Szűz csillagkép

Az univerzum legforróbb helye valójában egy gázfelhő, amely galaxisok rajait veszi körül, amelyek a Szűz csillagképben gyülekeznek. A hőmérséklet ott eléri a 300 millió Celsius fokot. A felhő állítólag ütköző galaxisok eredményeként jött létre, amelyek másodpercenként 2500 mérföldes sebességgel haladtak.

13,8 milliárd éves

A tudósok különböző módszerekkel becsülték meg a korát. Ezek között volt az univerzum anyag- és energiasűrűségének összetételének mérése. A tudósok az űr legidősebb objektumait is tanulmányozták, hogy segítsék kiszámítani a korát. Például megmérték néhány legidősebb ismert csillag korát, mivel van egy meghatározott módszer egy csillag életciklusának meghatározására a tömege alapján.

27%

Az univerzum többi része körülbelül 68% sötét energia, és az univerzum kevesebb mint 5%-a áll abból, amit "normális" anyagnak tekintenénk. Ez azt jelenti, hogy az univerzum tömegének nagyjából 80%-a olyan anyagból áll, amelyet nem láthatunk.

Nyolc bolygó

Négy földszerű bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld és Mars. A másik négy óriásbolygó: Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz. A Jupiter és a Szaturnusz gázóriás bolygók, az Uránusz és a Neptunusz jégóriás bolygók. A Plútót 2006 augusztusában törölték a bolygók sorából. Sajnálom, Plútó! 2014-ben felfedezték a "Kilencedik Bolygó" néven emlegetett hipotetikus bolygót, de létezését még nem erősítették meg.

Jupiter

A Jupiter a Naprendszerünk legnagyobb bolygója tömeg, térfogat és felszín tekintetében. A Jupiter átmérője nagyjából 11-szerese a Földének. A Jupiter tömege a Nap ezredrésze, de 2,5-szerese a Naprendszerünk összes bolygójának együttes tömegének. A Jupiter büszkélkedhet a Naprendszerünk legnagyobb holdjával is, a Ganymedesszel.

Merkúr

A Merkúr egyenlítői sugara mindössze 2440 kilométer. Ez azt jelenti, hogy a Merkúr valójában kisebb, mint a Jupiter legnagyobb holdja, a Ganymedes.

A Merkúrról és a Naprendszer összes többi bolygójáról sokkal többet megtudhatsz a NASA Naprendszer-felfedező oldalán.

Vörös törpecsillagok

A vörös törpecsillagok a Tejútrendszerben található összes csillag becslések szerint háromnegyedét teszik ki. A vörös törpecsillagok felszíni hőmérséklete 4000 Kelvin alatt van, és nagyon alacsony a fényességük, ezért nem láthatók könnyen. Valójában a Földről egyetlen vörös törpecsillag sem látható szabad szemmel. Mivel nagyon lassan fejlődnek és billiókévig állandóak, valójában nincsenek ilyen típusú fejlett csillagok a világegyetemünkben, mert a világegyetemünk túl fiatal!

Vörös szuperóriás csillagok

Ezek rendelkeznek a legnagyobb térfogattal az ismert univerzum összes csillaga közül, és K vagy M spektrális típusúként osztályozzák őket. A vörös szuperóriás csillagok sugara a Napunk sugarának több százszorosa, akár ezerszerese. Sok tudós úgy véli, hogy az UY Scuti csillag az univerzum legnagyobb vörös szuperóriás csillaga. Térfogata ötmilliárdszorosa a Napunkénak.

Proxima Centauri

A Proxima Centauri egy vörös törpecsillag, amely az Alfa Centauri rendszerben található, a Kentaur csillagképben. Az Alfa Centauri valójában egy hármas csillagrendszer, ahol a Proxima Centauri a legközelebbi a Naphoz. 4,24 fényévre van a Naptól, és a Földről szabad szemmel nem látható.

Fekete lyuk

A fekete lyukak az univerzum egyik leghalálosabb dolgai. Akkor keletkeznek, amikor egy csillag, amelynek tömege több mint háromszorosa a Napunkénak, meghal, és szupernóvának nevezett robbanás után önmagába omlik. A fekete lyukak ki tudják szívni a gázt a csillagokból, amíg azok el nem tűnnek. Még bolygókat is szét tudnak szakítani és lenyelni. És fogalmad sincs, milyen nehéz volt visszatartanom magam attól, hogy egy "anyád" viccet csináljak ennél a kérdésnél...

Apollo 17

Az Apollo 17 1972. december 7-én indult, mint a NASA első éjszakai indítása. Ez volt a NASA Apollo-programjának utolsó küldetése is. Az Apollo 17 volt az utolsó alkalom, hogy emberek az alacsony Föld körüli pályán túlra utaztak. A küldetés azzal is büszkélkedett, hogy akkoriban a leghosszabb holdraszállást, a legnagyobb holdmintákat, a leghosszabb keringési időt és a leghosszabb összesített holdsétákat produkálta.

437 nap

Ez több mint 14 hónap az űrben. Ezt a teljesítményt Valerij Poljalov orosz űrhajós érte el, aki 1994 januárjától 1995 márciusáig tartózkodott a Mir űrállomáson. Amikor Poljalov nyugdíjba vonult, több mint 678 nap összesített űrideje volt, és az összesített űrideje több mint 22 hónap volt.

400 171 kilométer

Ezt az Apollo 13 küldetés során érték el, amely 1970. április 11-én indult. A küldetés során egy oxigéntartály felrobbant. A robbanás arra kényszerítette a legénységet, hogy megszakítsa a Hold leszállási küldetését, és a legénység hazaérkezési próbálkozásának megpróbáltatásait széles körben nyilvánosságra hozták. Az Apollo 13 küldetés 13:13-kor indult katonai idő szerint, és a robbanás két nappal az indulás után, 1970. április 13-án történt. Ez sok 13-as, ha babonás vagy!

15 perc

Ez 1961. május 5-én történt, amikor Alan Shepard 185 kilométeres magasságot ért el a NASA Freedom 7-ben. Ő volt az első amerikai az űrben is. Shepard később a legidősebb ember lett, aki a Hold felszínén járt. Ezt 1971-ben érte el az Apollo 14 küldetés során. Akkoriban 47 éves volt.

181 hold

Ezek a holdak (más néven természetes műholdak) nagyban változnak méretben és bolygónkénti mennyiségben. Például a legnagyobb hold a Jupiter Ganymedese, és a legkisebb a Mars Deimosa. A Ganymedes átmérője 5268 kilométer, a Deimosé pedig 11 kilométer.

Frissítés: Az Uránusznak lehet két felfedezetlen holdja, amelyek nem szerepelnek a fenti válaszban, mert még nem hivatalosak. Ha ezt a két felfedezetlen holdat is beleszámítod, az összesen 183-ra emelkedik.

67

A Jupiternek van a legtöbb holdja a Naprendszerünkben, ezt követi a Szaturnusz 62 holddal. A Merkúrnak és a Vénusznak nincs holdja. A Marsnak 2 van. Az Uránusznak 27 (esetleg 29). A Neptunusznak pedig 14.

3474 kilométer

A Föld holdja a Föld 27%-a méretében, és ez a Naprendszerünk ötödik legnagyobb bolygóműholdja. Emellett a Hold gravitációs ereje csak 17%-a a Föld gravitációs erejének. Ez azt jelenti, hogy aki 3 métert tud ugrani a Földön, majdnem 18 métert ugorhat a Holdon!

A Déli-sark-Aitken-medence

Ez egy becsapódási kráter, amely a Hold legnagyobb, legmélyebb és legrégebbi krátere. A Déli-sark-Aitken-medence a Naprendszerünk legnagyobb ismert krátere is. A kráter 2500 kilométer átmérőjű és egyes területeken 13 kilométer mély.

33 x 15 centiméter

A lábnyomot Neil Armstrong hagyta az 1969-es Apollo 11 küldetés során. Az Apollo 11 volt az első űrrepülés, amely embereket juttatott a Holdra. Ez vetett véget a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti űrversenynek is.

Lunar Cheesecake (Hold sajttorta)

És biztos vagyok benne, hogy a marketing osztályuk úgy jellemezte, hogy "nem e világból való". Abbahagyom most...